Elképesztő térképen a románok: Zelenszkijék szintjére süllyedt országuk, egy lépésre vannak Putyinéktól

Foghatják a fejüket a románok: Volodimir Zelenszkijék rezsimjéhez hasonlítják országukat a liberálisok, s már csak egy lépcsőfokra vannak Vlagyimir Putyin diktatúrájától. Térképre vitték ugyanis az Economist Intelligence Unit (EIU) tavalyi demokráciaindexeit, amikből kiderül:

„Banándemokráciává” süllyedt Románia

Keleti szomszédunk lepontozása ezúttal érthető – hiába a lentebb taglalt, elfogult indexelések, országjelentések káoszát –, hiszen az, ami az elnökválasztásuk körül kialakult, egyszerre példa nélküli és politikatudományi kötetekbe illő történet.

Előbb orosz befolyásolási kísérletre hivatkozva a román alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás legelső fordulóját, amelyet a kétségtelenül szélsőséges, oroszpárti jelölt, Călin Georgescu nyert 2024. november 24-én. Később az Európai Unió eljárást indított a TikTok ellen, mert állítólag a közösségi csatornán keresztül manipulálták a választókat. Időközben előkerültek román titkosszolgálati dokumentumok, amik alapján felmerült a nem utolsó sorban élesen magyarellenes nézeteket valló politikus titkosszolgálati beágyazottsága.

Románia demokráciaindexe 5.99 lett – miközben a szomszédos, megosztott Moldováé 6.01, ezzel Kisinyov tökéletlen demokráciává avanzsált –; Bosznia-Hercegovina 5.06-os értékelést kapott; a háborúval és az elnökválasztás hiányával küzdő Kijev pedig 4.9-est.

A görög demokrácia előzi az olaszt és a franciát

A visegrádi négyek közül Csehország az első az EIU Demokrácia Indexe alapján (teljes értékű demokrácia), második helyen a Donald Tusk miniszterelnökké válása után egyhamar jogállammá visszatérő Lengyelország (tökéletlen demokrácia), majd következik ugyanebben a kategóriában Szlovákia és Magyarország 6.51-es értékeléssel. Utóbbi hármast Litvánia, de Lettország is előzi.

Nyugaton a helyzet majdnem változatlan, bár Franciaország, Belgium és Olaszország sem éri el a teljes demokrácia szinthez szükséges 8-as értékelést; azonban a legfelső kategóriában találhatóak a skandináv államok, az Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország, Portugália, Görögország, valamint Németország, Svájc és a levélszavazatok megszámolásával azért igencsak megküzdő Ausztria.

Van egy pár gond az országértékelésekkel

Viszont egy korábbi írásomban felhívtam arra a figyelmet, hogy mint a közismertebb Freedom House vagy a Transparency International, úgy az Economist Intelligence Unit esetében is fennállnak legitimációs problémák.

NGO-król beszélünk, amik igencsak függnek támogatóiktól, habár politikától független szereplőként állítják be magukat. Ott van az elszámoltathatóság hiánya, továbbá a tulajdonképpen definiálatlan állam- és jogtudományi fogalmak használata. Arról nem is beszélve,

Az említett Freedom House szerint Románia szabad országnak minősül, miközben Ukrajnát és Magyarországot ugyanabba a kategóriába sorolja.

A Varieties of Democracy (V-Dem) által kezelt, 2023-as Liberális Demokrácia Index (LDI) alapján Bukarest az úgynevezett „elektori demokrácia” kategóriában lett feltüntetve, mialatt Kijev „elektori autokrácia”, pontosan úgy, mint Budapest.

Pusztán egy dolog állandó manapság az országjelentések és demokráciaindexek világában: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin és Aljakszandr Rihoravics Lukasenka türannisza.

Nyitókép forrása: AFP